Tavaly nagyon rám járt a rúd, letört az egyik fogam, de sajnos pont úgy, hogy azzal már mást nem lehetett kezdeni, csak kihúzni. A gond itt kezdődött, hiszen ezt akkor valahogy pótolni kellett, és a buli itt kezdett igazán izgalmassá válni.
Anyukám 1-2 évvel ezelőtt volt egy nagyon jó fogorvosnál, aki SZTK alapon és magánorvosként is dolgozik. Neki is anno akkor pótlást kellett csináltatni, és nagyon szépen megoldotta. Úgy döntöttem, hogy akkor én is elmegyek hozzá, és mint kiderült, a társasházban, ahol anyukámék laknak, az egyik lakó fogtechnikus és pont ezzel a fogorvossal dolgozik együtt. Beszéltem vele és egyből fel is hívtam a fogdokit, elmondtam neki, hogy kinek az ajánlása alapján megyek és azonnal fogadott.
Magánorvosi és SZTK alapon is voltam nála, azért volt szükség a magánorvosi részre, mert a fogpótlást a fogtechnikus csinálta és volt ott valami összevisszaság, hogy ő csak a magán részre tud csinálni bármit is. Így aztán a húzást, csiszolást és fogpótlás behelyezést magánúton csináltuk, az ellenőrzést, helyre igazítást és ilyen apróbb dolgokat SZTK alapon csinálta.
Igaz, hogy zsebbe nyúlós volt, de hát melyik magánorvosnál nem az? Direkt félretettem rá, így ez nem okozott nekem meglepetést, nem is kerültem tőle szorult helyzetbe, inkább örültem, hogy találtam egy orvost, aki helyre hozza a fogamat fájdalommentesen és elérte, hogy egyáltalán ne féljek a fogorvostól. Eddig se féltem, de általa még az is elmúlt, hogy kellemetlennek érezzem, hogy ott kell ülnöm.
Hatalmas szerencse, hogy hozzá tudtam menni a problémámmal, emlékszem rá, amikor általános iskolás voltam és az osztállyal mentünk mindig a fogdokihoz, és az nagyon kellemetlen volt. Még egy egyszerű ellenőrzés vagy fogtömés is olyan volt, hogy sírni tudtam volna a végén. Szóval az mindig megmaradt bennem azóta is, de szerencsére már nagyon régen volt és azóta lett egy nagyon jó fej és szakmailag elismert fogorvosom.